2010. augusztus 11., szerda

A debreceni Erdőspusztán, a Zsuzsivasút Hármashegyaljai végállomása mellett, a nagyváros fényszennyezett területétől 17 km-re ideális feltételek mellett szervez a Magnitúdó Csillagász Egyesület „csillagsétát” – csillagok, bolygók és az ekkor gyakori meteorok (hullócsillagok) megfigyelését 2010. augusztus 13-án 20 órától. A zavaró fények hiánya a természetességnek is szinonimája, s ez az élővilág zavartalanságának is alapvető feltétele. Egyébként a Debrecen melletti Hortobágyi Nemzeti Park várhatóan idén kapcsolódhat a „Csillagoségbolt-parkok” nemzetközi hálózatához, (http://csillagpark.hu/)
A csillagászati programról:
A zavaró fényektől mentes Erdőspuszta látogatói számára az éjszaka több látványosságot is nyújt. Talán a legfontosabb a szabad szemmel is látható csillagok száma. Míg a nagyvárosok, így Debrecen központjából is csak egy-két tucatnyi, az átlagos településekről pár száz csillag figyelhető meg, az Erdőspuszta egén közel 2000 fénypontot láthatunk. Azoknak, akik még nem találkoztak ezzel a látvánnyal, a csillagokkal teleszórt mennybolt lesz az első meglepetés. Nyáron, a Tejút korán megjelenik az égbolton, és látványos ezüst szalagként látszik a zavaró fényektől mentes területek felett. A Nyilas csillagkép és környéke, a Tejút centrumának iránya különösen látványos a puszta láthatárából kiemelkedve. De a nyári időszak estéi azért is érdekesek, mert ilyenkor figyelhető meg legjobban naplemente után a nyugati irányban az állatövi fény – a bolygóközi porról szóródó napfény. Kevesen ismerik ma már ezt a jelenséget a fényszennyezés miatt, de a zavaró fényektől nem háborgatott csillagoségbolt-parkokból könnyen megfigyelhető derült időben. Mindez csak ízelítő a látványosságokból. Több látványos csillagcsoport látszik szabad szemmel is, és kisebb távcsővel már ködök, csillaghalmazok tucatjait kereshetjük meg.
Aug. 13-án 19:50-kor nyugszik a Nap, polgári szürkület 20:24, navigációs szürkület 21:06

- 19.45 Találkozás a Zsuzsivasút Debrecen-Fatelepi végállomásán.
(A Zsuzsivasút megközelítése: http://www.zsuzsivasut.hu/megkozelites/index.html)

- 20.00 Utazás a Zsuzsi kisvasúttal Hármashegyaljára.

- Kb. 20.45 Érkezés Hármashegyaljára, eligazítás a túráról.

- Kb. 21.00 indulás a Hármashegyi kilátóhoz az éjszakai erdőben. (kb. 2,1 km) (túravezetővel)
- (A túrához alkalmas lábbeli és öltözet szükséges)
kb. 22.45-ig csillagászati program (szabad szemmel és távcsöves bemutatás) (csillagász szakvezetőkkel).
Az égi láthatóságok ekkor (felhőtlen időben; márpedig az előrejelzés szerint derült idő várható, s ekkor már enyhül a hőség is): Kora este a három bolygó (Vénusz, Mars, Szaturnusz) 22 óra körül már lenyugszik, de ebben az időben kel a Jupiter. A szürkület után már indul a csillagkép ismertető, távcsövezés, meteor megfigyelés.
Kb. 23.15-kor visszaindulás a Zsuzsi vonattal Hármashegyaljáról, érkezés Debrecen-Fatelepre kb. 24.00

A program időtartama: kb. 4 óra

Kedvezményes menettérti vonatjegy: 660,-Ft/fő

További információ:
Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit KFT
4034 Debrecen, Faraktár u. 60.
Tel.: (52) 417-212; (30) 210-0545
http://www.zsuzsivasut.hu

Kedvcsinálóul álljon itt néhány momentum a 2009-es hasonló időszaki erdőspusztai megfigyelésből:
„Augusztus 11/12-ei éjszakán a Hold fényében alig két óra alatt közel háromszáz meteort láttunk felvillanni. Volt olyan perc, amikor 7 darabot is megfigyeltünk.
Minden év augusztusában a közismert Perseida meteorraj okoz erőteljesebb „csillaghullást”. A Perseida név arra utal, hogy ha a hullók mozgását visszafelé meghosszabbítjuk, akkor azok egy ún. radiáns pontban metszik egymást és ez a pont a Perseus csillagképben található. A meteorraj szülőüstököse, a Swift-Tuttle.
A Perseidák szupermaximuma napján, még napnyugta előtt, a város központjától keletre 8 km-re, a Fancsikai-tavak közelében ütöttünk tanyát. A felhők mögül előbukkanó nyugvó Nap színe és lapított korongja keltette fel legelőször az érdeklődést. A szürkületben a két óriásbolygó került sorra, éjfél felé pedig a Hold is. - A lányom igen büszke magára, hiszen nem sok hétéves gyerek látta távcsövön a Jupitert és a Szaturnuszt a gyűrűjével, meg a Hold krátereit. A hullócsillagokról nem is beszélve. - foglalta össze a bemutatást, a kislány édesapja.
Az éjszaka első felében a konkrét megfigyelést nem tudtuk elkezdeni, mivel egy front széle kavargott felettünk. Az egyik felhőfoszlány elment, jött a másik. Pedig a derült területeken már záporoztak a meteorok.
Hajnali kettő előtt elvonult az utolsó felhőpamacs is. Az észlelőcsoportot úgy alakítottuk ki, hogy mind a négy égtáj és az ég teteje felé egy-egy fiatal tekintete fordult. Így a látható égboltot szinte teljesen lefedtük, nem nagyon maradt észleletlen meteor. Volt, aki hálózsákban feküdt a földön; volt, aki széken gubbasztott. A megfigyelés látszólag egyszerűnek tűnhet. Ha valamelyikőjük felvillanást látott, akkor bediktálta a nevét, a Perseida fényességét, a gyorsaságát, volt-e nyoma, majd ezt az írnok másodperc pontossággal rögzítette. Néha komoly torlódások is előálltak, amikor néhány pillanat alatt több meteort is észleltek. A kitartó figyelés, a mozdulatlan helyzet és a hűvös miatt félóránként rövid szünetet kellett tartanunk.
A négy összefüggő megfigyelés sorozat egyre emelkedő hullószámot mutatott. 4 órakor már 10 perc alatt átlag 14 rajtagot számláltunk. Két órakor ez az átlagérték még csak 7 meteort adott. Ha nagyon fényes volt a meteor, a Jupiter fényét is meghaladta, vagy amelyiknek a nyoma hosszabb ideig látszott, szinte örömujjongásba kezdtünk. Sajnos a megfigyelésnek a hajnali szürkület vetett véget. Már hazafelé készülődtünk, amikor a világosodó égen a Hattyú csillagkép mellett egy fényes Perseida tűnt fel, fénye felülmúlta a Vénusz fényét is, mögötte a nyom, mint egy szépen fodrosodó füstcsík több másodpercig látszott.”