Logo

Akadálymentes
oldal

Hagyományos verzió

Várostörténet

A honfoglalás előtt Debrecen területén több különböző népcsoport élt, és az ókortól kezdve számos népcsoport letelepedett hosszabb-rövidebb időre. Már a rómaiaknak volt itt katonai telepük; őseink e vidéket Mén Marót bolgár fejedelemtől foglalták el, de a honfoglalás óta állandóan magyarok lakták s így Magyarország egyik legtősgyökeresebb magyar városa.

  Vissza Vissza   Nyomtatás Nyomtatás   Utazástervezőbe Utazástervezőbe

Az ókortól a XVI. századig

A város környéke már az ókorban is lakott hely volt. A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából jött létre Debrecen. Nevének jelentése: „éljen, mozogjon”.
Nagy Lajos király 1361-ben mezővárosi rangra emelte Debrecent, ami által fejlődésnek indult a gazdaság a marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe révén. Debrecen Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa lett.

A XVI-XVIII. század

Az 1536-os vallási reformmozgalom hamar gyökeret vert Debrecenben, amely a XVI. század derekától kizárólag protestáns lakosságúvá vált. 1538-ban megépült az ország iskolájaként emlegetett, ma is működő Debreceni Református Kollégium. Az 1541-ben kezdődő török uralom és Magyarország három részre szakadása során Debrecen diplomáciai ügyességgel, bőkezű adományokkal mindvégig megőrizte önállóságát.
1693. április 11-én I. Lipót Magyarország szabad királyi városi címet adományozott Debrecennek, és a rang törvénybe iktatása feltételeként másfél évszázad után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. Debrecen ekkor már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ volt.

A XIX. század

1849 első felében, öt hónapra ide költözött az ország kormánya, az országgyűlés és ide hozták a Szent Koronát, így Debrecen Magyarország ideiglenes fővárosa, a „szabadság őrvárosa” lett. Kossuth Lajos a Református Nagytemplomban mondta ki a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét.
1857-ben Pest felől elérte a vasút Debrecent, a XIX. század végén a nagyvárosi építkezések, fejlesztések révén a fővárost is megelőzve megépült a gépi vontatású közúti vasút, a mai villamos elődje.

A XX. század


Az I. világháborút záró trianoni békeszerződés következtében Debrecen szerepe megváltozott, a Partium elcsatolásával határközeli várossá vált.
A II. világháború végén a bombázások és más harci események súlyos károkat okoztak a városban, az épületek több mint a fele megsemmisült. 1944 végén és 1945 elején egy rövid időre ismét Magyarország fővárosa lett Debrecen.
Az 1950 és 1956 közötti esztendőket a nagyarányú iparosítás jellemezte. 1956. október 23-án – a budapesti tüntetést megelőzve – Debrecenben is elkezdődtek a forradalmi események. Debrecenben lépett fel először a karhatalom a tüntetőkkel szemben, az első lövések is itt dördültek el, és itt voltak az első halálos áldozatok.
Az 1956-ot követő időszakban folytatódott az erőteljes ipari fejlődés, jelentősen megnőtt a város lakossága, a városi kertségek helyén lakótelepek létesültek.

A rendszerváltástól napjainkig

Az 1989-1990-es rendszerváltás után Debrecen látványos fejlődésnek indult. Az ezredforduló után új közösségi terek és intézmények nyíltak, illetve újultak meg.
1991 augusztusában Debrecenbe látogatott II. János Pál pápa, amely a római katolikus és a református egyház közeledésének szimbóluma volt. Közbenjárása révén 1993-ban megalakult a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye.
A XXI. század első évtizedére Debrecen Kelet-Magyarország gazdasági, közigazgatási, kulturális és oktatási központjává vált. Az ország második állandó határnyitású repülőterén beindult a menetrend szerinti légi forgalom. A több multinacionális cég jelenléte és a 30 ezres, több ezer külföldi hallgatóval is rendelkező egyetem kozmopolita hangulatot kölcsönöz a városnak.

  Vissza Vissza   Elejére Elejére   Nyomtatás Nyomtatás   Utazástervezőbe Utazástervezőbe

Szálláshelyek csomagajánlatai