Logo

Akadálymentes
oldal

Hagyományos verzió

A VIRÁGKARNEVÁL TÖRTÉNETE

A múlt század elején, 1900 augusztusában a Debreczeni Polgári Kerékpáros Egyesület választmánya gyűlést tartott, melyen az egyesület tagjai elhatározták, hogy szeptemberben országos kerékpárversenyt rendeznek az egyesület új pályaterén – adta hírül a Debreczeni Újság. A verseny fénypontja a „nagyszabásúnak tervezett virágcorso, amelyet sok ízléssel, pompával akarnak megvalósítani”.

  Vissza Vissza   Nyomtatás Nyomtatás   Utazástervezőbe Utazástervezőbe

A század elején, 1900 augusztusában a Debreczeni Polgári Kerékpáros Egyesület választmánya gyűlést tartott, melyen az egyesület tagjai elhatározták, hogy szeptemberben országos kerékpárversenyt rendeznek az egyesület új pályaterén – adta hírül a Debreczeni Újság. A verseny fénypontja a „nagyszabásúnak tervezett virágcorso, amelyet sok ízléssel, pompával akarnak megvalósítani”. Ezen a virágkorzón készülhetett az a fénykép is, amelyen egy kackiás bajszú ifjú áll bokrétával díszített biciklije mellett, amely a „kerékpár virágcorso és csata” emlékére készült. 1905 májusában felhívás jelent meg a Debreceni Mentő Egyesület alapítására. Ekkoriban ugyanis a 80 ezres Debrecenben, ha valakit baleset ért, időbe telt, míg orvost kerítettek. Az Egyesület 1905. június 14-én megrendezte a virág kocsi-korzót a város főutcáján azért, hogy a bevételből mentőkocsit vásároljanak. A menet, amely 23 kocsiból állt, a Simonyi úton haladt, ahová nézőként csak jeggyel lehetett bejutni. Élén Debrecen város fogata haladt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés is kék búzavirág és sárga akác volt. A nézők virágesőt zúdítottak a látványos kocsisorra. A zsűri az első díjat Debrecen város fogatának, a másodikat a Lawn-Tennis Társaság fehér kocsijának ítélte. A tulajdonosok azonban lemondtak a díjról, így azután Fisch Ernő margarétás és Szunyogh Sándor vadrózsás fogatát díjazták. A legnagyobb tapsot a mentőkocsi kapta, ami szintén felvonult. A bevétel szép összeget tett ki: 1600 korona volt. 1966 óta néhány kihagyással minden év augusztus 20-án megrendezik a Virágkarnevált. Kezdetben még csak hazai fellépők és középiskolás csoportok kísérték a virágkocsikat. Pár év múlva jelentek meg a külföldi csoportok, először leginkább a szocialista országokból, a rendszerváltás után pedig mindenhonnan. A karneváli műsort Debrecen testvérvárosainak a művészeti csoportjai színesítik. A rendezvény évről évre egyre több látogatót vonz Debrecenbe, a Virágkarneváli ünnepségre, mely a város legnépszerűbb turisztikai eseménye. Ilyenkor szinte duplájára duzzad a lakosság száma. A Debreceni Virágkarnevál 2009-ben ünnepelte 40. jubileumát, amely alkalomból valamint az 1900-ban rendezett „kerékpár virágcorso” emlékére, hagyományteremtő céllal megrendezésre került az első „Tekerj a Virágkarneválra!”című kísérőrendezvény. 2009-ben 40 nappal a karnevál 40. évfordulója előtt Virágos napórát avattak a Baltazár Dezső téren. A négyezer virágból álló kompozíció központi eleme egy 4 méteres kőből és kovácsoltvasból készült óramutató, melyen Debrecen jelképe, a hamvaiból életre kelő főnixmadár szárnyai láthatóak, alatta az asztrális pályákra utaló fémkörívek. A szerkezet az alföldi puszta egyik szimbólumát, a gémeskutat idézi.

Előkészületek

A karneválra már hónapokkal előbb készülnek, a kocsik díszítése pedig 2-3 héttel a rendezvény előtt elkezdődik. Hagyományosan különböző vállalkozások, cégek díszítik a kb. 15-16 kocsit, amelyekhez 3 millió szál virágot is használnak. Az első években a díszítéshez kizárólag élővirágokat használtak. Az utóbbi években megnőtt a száraz virágok felhasználása, de így is egy-egy kocsi díszítéséhez 150-250 ezer szál élővirágot is felhasználnak, a témának megfelelően.

Hogyan készítik fel a virágkocsikat?

A virágkocsikat száraz virágok tízezreiből építik fel, melyek mindig egy témát ölelnek fel. Minden kompozíciót egy-egy speciális, erre a célra készített teherautó szállít, melyre először a téma vázát készítik el vasvázra dolgozott fából, hungarocellből és más segédanyagokból, majd ezekre erősítik a száraz- és élővirágokat, természetesen úgy, hogy a teherautóból csak a kerék látszik ki, vagy sokszor még az sem. A faragás és a lakatosmunka kezdeti folyamatai után a száraz virágokat elkezdik feltűzni, akár már egy-két héttel a virágkarnevál előtt, ami 30-40 emberes feladat. Végül következnek a vágott virágok, amelyeknek a frissessége csak úgy garantált, ha közvetlenül a felvonulás előtt, azaz 19-én éjszaka tűzik fel őket. A kocsiknak augusztus 20-án, reggel 6 órakor már teljes pompájukban kell díszelegniük. Minden évben hagyományosan a Szent Korona a nyitó kocsi, a további kompozíciókban pedig mindig valamilyen mesebeli téma, illetve annak egy-egy jellemző jelenete elevenedik meg (pl. részlet a János Vitézből vagy a Jégkorszakból).

A karneváli felvonulás

A virágkarneváli események egyik csúcspontja az augusztus 20-i karneváli felvonulás, mely reggel fél 8-kor veszi kezdetét. A karneváli menetet kerékpárosok, veterán autók és motorok vezetik fel, őket követi átlagban 13-15 virágkocsi, valamint magyar és külföldi tánc- és folklórcsoportok, zenekarok. Minden évben hagyományosan a Szent Korona a nyitó kocsi, melyet Debrecen város kocsija követ. A menet a város mintegy 6 kilométeres szakaszán vonul végig a Petőfi tértől a belvároson át a Nagyerdei Stadionig.
A karneváli felvonulás végeztével a Nagyerdei Stadion északi rendezvényterére érkező virágkocsik kora délutántól testközelből tekinthetők meg. A Nagyerdei Szabadtéri Színpadon a művészeti csoportok ingyenes bemutatója várja a közönséget.
A klasszikus virágkocsi-szemle és folklórműsor után este a Nagyerdei Stadion ad otthont az ünnepi gálaműsornak. A fergeteges karneváli hangulatról virágkocsi-promenád, magyar és nemzetközi táncegyüttesek és hazai sztárfellépők gondoskodnak. Az ünnepi programokat tűzijáték majd utcabál zárja az Egyetem téren.

 

  Vissza Vissza   Elejére Elejére   Nyomtatás Nyomtatás   Utazástervezőbe Utazástervezőbe

Szálláshelyek csomagajánlatai