Debrecen egy élhető, barátságos, vendégszerető nagyváros, melyet folyamatos megújulás, fejlődés jellemez.
Debrecen az ország egyik legjelentősebb kulturális, tudományos, oktatási központja.
Az év valamennyi időszakában tartalmas és színvonalas kulturális programok, fesztiválok várják valamennyi korosztályt. Ezek közül nemzetközileg is ismert a Debreceni Virágkarnevál, a Jazznapok, a Bartók Béla Kórusverseny és a Katonazenekari Fesztivál.
Debrecen felsőoktatási intézményeiben több mint 30.000 hallgató tanul. Itt található az ország egyik legszebb és legimpozánsabb egyetemi épülete, melyet egy francia stílusban tervezett, monumentális park övez.
Debrecen a protestantizmus fellegvára, amiért gyakran „Kálvinista Rómának” is nevezik. Főterén áll a város jelképe, a Református Nagytemplom, melynek tornyából páratlan kilátás nyílik a városra. Debrecen címerének – amely egyben a magyar református egyház címere is – egyik központi eleme a református hit szimbóluma, a zászlót tartó bárány.
A magyar történelemben Debrecen többször is jelentős szerepet játszott. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a Református Kollégium Oratóriumában és Református Nagytemplomban ülésezett az országgyűlés, és itt mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását. A 2. világháború végén Debrecen másodszor is az ország fővárosa volt. 1956-ban a budapesti megmozdulásokkal szinte egy időben indultak meg a diáktüntetések a szovjet elnyomás ellen, ismét a szabadság és függetlenség érdekében. Debrecen máig híres öntudatos, erős polgárságáról.
Voltak idők, amikor az erős várfal nélküli város ügyes politikával tudott csak sikeresen küzdeni a túlélésért, egyszerre „vette meg” szabadságát a török Portától, az erdélyi fejedelemtől, és az osztrák császártól. Többször tűzvész pusztította el utcáit, szimbólumának számító épületeit, de minden vészből, pusztulásból megújult – amint azt a napba tekintő, s a tűzből újraéledő főnixmadár, Debrecen város címerének másik fő eleme jelképezi.
1826-ban épült Debrecen és a tiszántúli térség első fürdőháza, mely mára színvonalas fürdőkomplexummá fejlődött. Az egykori Fürdőházban és annak környezetében ma az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont négycsillagos wellness-szállodával, termálfürdővel, stranddal, fedett élményfürdővel, wellness-szigettel, thai masszázscentrummal, és magyaros ételspecialitásokat kínáló étteremmel várja a vendégeket.
Debrecen egyre bővülő „múzeumi negyedében” található az ország egyik leggazdagabb kulturális-történelmi gyűjteményével rendelkező Déri Múzeum (itt látható többek között Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának két darabja), az egyház és iskolatörténeti gyűjteményt őrző Református Kollégium, a postatörténeti gyűjteménynek otthont adó Delizsánsz kiállítóterem, valamint a régió legnagyobb művészeti galériája, a Modem, mely a modern és kortárs képzőművészet számos remekművének ad otthont. 2007-ben Firenze és Tokió után itt láthatta Európa közönsége a szenzációs Az igazi da Vinci című kiállítást.
Debrecen a már említetteken túl is számos tehetséget, hírességet adott az országnak. Itt született többek között Csokonai Vitéz Mihály költő, Fazekas Mihály író, Medgyessy Ferenc szobrász, Szabó Magda író, Konrád György író, esszéíró, szociológus, Vásáry Tamás zongoraművész, Náray Tamás divattervező, Kobzos Kiss Tamás énekmondó lantművész, Baumgartner Zsolt autóversenyző, Bódy Sylvi modell. A városhoz is kötődik Kölcsey Ferenc költő, Petőfi Sándor költő, Arany János költő, Móricz Zsigmond író, Tóth Árpád költő, műfordító, Krúdy Gyula író, Ady Endre költő, Szabó Lőrinc költő, Horthy Miklós kormányzó, Hofi Géza humorista, Szipál Márton fotóművész, Cserhalmi György színművész, Eszenyi Enikő színművész, Soma énekes, a „Loki” focicsapat, a Tankcsapda, és a Desperado együttes is.
A Magyarországon elsőként védett területté nyilvánított, 1082 hektáron elterülő Nagyerdő ideális helyszíne a pihenésnek és kikapcsolódásnak. Itt található az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont, a Vidámpark, a Debreceni Egyetem központi épülete, az egyetem botanikus kertje, a Csónakázótó és a „Békás-tó”. A természet szerelmeseit számos barátságos, kiépített séta- és túraútvonal várja. Debrecenben alakult meg a vidék első állatkertje is, mely kibővülve ma mint a Nagyerdei Kulturpark Állat- és Növénykertje fogadja látogatóit.
Messze földön híres vására, a Mihály-napi vásár évszázados hagyományokra tekint vissza. De manapság mezőgazdasági, utazási, esküvői, autó-, fitness-, oktatási és még megannyi vásár sorjázik egymás után az év különböző szakaiban.
A cívis szó eredetileg városlakót, polgárt jelent, egy kiváltságos társadalmi csoportot, amelynek tagjai a város gazdasági, társadalmi életében meghatározó szerepet játszottak. A magyar nyelv, a protestáns kultúra és vallás révén összetartó csoporttá alakultak, a külső hatásokkal szemben zárkózottakká, óvatosakká váltak. Debrecen a fejlődő kereskedelemnek köszönhetően erős polgársággal rendelkezett. A debreceni polgár nem adta fel régi életformáját, s a város határában földet művelt, állattartással is foglalkozott. E sajátos keveredésnek, e kettősségnek köszönhetően alakult ki a sajátos debreceni kultúra, életforma.
Debrecen a történelem legnagyobb közigazgatási területtel bíró magyar települése volt, hiszen tulajdonában, illetve bérleményeként a kezelésében közel 70 kilométer hosszan elnyúló terület volt Tiszadobtól a Gúti erdőig. Az állattartás igényeit leginkább kiszolgáló birtokrendszere lehetővé tette, hogy a várostól keletre elterülő Erdőspuszták menedéket nyújtsanak a telelő jószágállománynak, és a tavasz beálltától késő őszig, kihajtástól behajtásig elegendő mennyiségű és hozamú legelőt biztosítsanak nagyszámú juhnyájainak, disznó- és marhacsordáinak, valamint méneseinek. E sajátos gazdálkodás 2. világháborúig tartó meglétének köszönhetően maradhatott meg a puszta sajátos élővilága, természeti értéke, érintetlen kultúrája.
