Foglalkozások a Tímárházban - diákcsoportoknak ajánljuk
Városnéző séta, idegenvezetés
Információs pontok
A folklór a nép szellemi tudása, vagyis mindaz, ami megnyilvánul a néphagyományokban, a népszokásokban, a népköltészetben, a néptáncban, a népzenében. A tárgyi tudás kifejezője a kézművesség, a népművészet.
A hajdúság néprajzi színképe igen gazdag. Egymás mellett találhatóak meg itt a fejlett mezővárosi parasztpolgári kultúra emlékei és a pásztorok, pákászok, lápi emberek által megőrzött archaikus, természetközeli életmód nyomai. Sajátos kettősség jellemzi ezt a tájat a paraszti termelés szempontjából is. Egy időben, együtt vannak jelen a régies eljárások és a fejlett mezőgazdasági technika, a belterjes tanyás gazdálkodás és a Hortobágyi puszta rideg állattartása.
A néprajzi tájegységek metszéspontjában helyezkedik el Debrecen városa. Az itt dolgozó kézművesek termékei széles körben kedveltek voltak, s meghatározó elemeivé váltak a tágabb környék népi kultúrájának, népművészetének. Az egykori debreceni polgárok, a cívisek gazdag tárgyi kultúráját a Déri Múzeum állandó kiállításának várostörténeti része mutatja be.
A Debrecen környékén található hajdúvárosok népi kultúrájában sok az azonos vonás, de a közös történelmi múlt ellenére sem egységes – mindenütt megtalálhatóak helyi sajátosságok. Hajdúböszörményben a díszes deszkaépítmények, Hajdúszoboszlón a szilveszteri kongózás (zajkeltés) szokása, Hajdúdorogon a görög katolikus hagyományvilág válik ki a környező protestáns települések közül, míg Balmazújváros népi kultúráját a XVIII. században ide betelepített németek hagyományai színezik át.
Megyénk területén található a Hortobágy. A híres Kilenclyukú híd mellett a Pásztormúzeum és a Körszín kiállítása hivatott reprezentálni az itt kifejlődött egységes pásztorkultúrát, megőrizni a pásztorok díszes használati tárgyait, a pásztorművészet emlékeit. A Hortobágy pásztorkultúrájához szorosan kötődik a pásztortánc, a pásztorbotoló, amely a XVI-XVII. század magyar katonatáncához, a hajdútánchoz kapcsolódik, amelyhez síposok, dudások, dobosok, majd később a hegedű elterjedésével cigány muzsikusok adták a zenei alapot. A pásztorbotoló igazi mesterei gulyások, juhászok és kondások voltak, akik leggyakoribb eszközként botot, juhászkampót, kondásfokost használtak.
