A különböző művészeti ágak gazdag múltra tekintenek vissza a Debrecenben és annak térségében. A Református Kollégium falai között nem csak a tudományok, de a művészetek is fejlődhettek. A rézmetsző diákok alkotásai, a helyi nyomdászat, a könyvkötészet, a kézművesek művészi termékei az elmúlt századok során messze földön ismertté és híressé tették a várost.
A huszadik században olyan alkotóművészek kötődtek a városhoz, mint Holló László, Félegyházi László, Égerházi Imre, Bényi Árpád festőművészek, Medgyessy Ferenc szobrászművész. Holló László és Medgyessy Ferenc műveit önálló kiállítóhelyeken tekinthetik meg az érdeklődők, míg a huszadik századi, illetve kortárs magyar művészet reprezentánsainak alkotásaiból a Modem galéria válogat az Antall-Lusztig gyűjteményben rendelkezésre álló anyagból.
A megye képzőművészei ma is rendkívül sikeresek mind a helyi, mind az országos és külföldi tárlatokon. Az amatőr és profi képzőművészek együttes bemutatkozásának a feltételeit biztosítja az ugyancsak fölöttébb rangos Őszi Tárlat.
A képzőművészek munkásságát számottevően segítik a művésztelepek, alkotótáborok, amelyek közül a legjelentősebbek a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Hajdúböszörményben és a már több mint két évtizedes múltra visszatekintő Hortobágyi Alkotótábor. A megyei és városi külkapcsolatok révén a megye művészei bekapcsolódhatnak külföldi művésztelepek, alkotótáborok munkájába is.
Nem hagyható említés nélkül Debrecen nagy hagyományokkal bíró irodalmi élete sem. Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Tóth Árpád, Tar Sándor városa saját irodalmi múzeummal rendelkezik. Jelenkori irodalmi életét az Alföld folyóirat, s az általa évente megrendezett Debreceni Irodalmi Napok fémjelzik. Ma is a városban él és alkot többek közt Aczél Gáza, Borbély Szilárd költő, Bálint Péter, Tóth-Máthé Miklós író.
A zenekultúrában akkor történt az első fontos változás, amikor a Zeneművészeti Szakiskola élére Gulyás Györgyöt nevezték ki igazgatónak. A modern magyar és külföldi zene népszerűsítője, Kodály Zoltán zenepedagógiájának és műveinek méltó sáfára alighanem a Debreceni Kodály Kórus megalapításával alkotta a legmaradandóbbat. A világjáró debreceni kórusok közé a Czövek Lajos vezette Maróthi-kórus is bekapcsolódott. Rubányi Vilmos irányításával új fejezet nyílt a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház operatársulatának életében. A zenei élet változatosságát nemzetközileg is jegyzett események biztosítják: páros években a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenynek ad otthont a város, páratlan években a világ minden részéről összesereglő katonazenekarokat látja vendégül.
A debreceni fiatalok mindig is hozzájárultak a magyar könnyűzenei világ népszerűsítéséhez. Számtalan zenekar indult innen útjára, hogy meghódítsa a közönséget.
Hajdú-Bihar megye kulturális, művészeti és művelődési életének kiemelkedő területe a színházi élet, amely tulajdonképpen Debrecenre koncentrálódik.
Debrecen színházi életének gazdagsága párját ritkítja a magyar vidéki városok körében.
Két kőszínháza, a Csokonai Színház és a Vojtina Bábszínház mellett számos amatőr- és alternatív színház is hozzájárul a város színházi életének változatosságához.
A mintegy másfél évszázados múltra visszatekintő Csokonai Színház a debreceni színjátszás központi műhelye. A drámai, tác- és operatagozattal működő, három játszóhellyel is rendelkező színház rendkívül gazdag repertoárja minden korosztály számára kínál igényes előadást. Klasszikus operák, népszerű operettek, musicalek, a világirodalom híres színjátékai ugyanúgy megtalálhatók a műsorában, mint a kortárs magyar irodalom drámái. A színház 2006-ban átalakult, a színház jelenlegi vezetésnek céljai közé sorolható, a sajátos, de egyetemes érvényű „magyar színházi nyelv” kutatása, amely összetett folyamat, a kultúra számos szféráját érinti, és amelyben a Csokonai Színház, mint intézmény, illetve az alakulóban lévő Debreceni Színházi Régió élenjáró és integráló szerepet tölt be országos viszonylatban.
Debrecen egyik legnagyobb beruházása a hamarosan átadandó Debrecen Fórum épületegyüttes, melyben helyet kap a város új, modern színpadtechnikával felszerelt, nagy befogadóképességű színháza.
A városban található Közép-Európa egyik legszínvonalasabb bábszínháza, a Vojtina, mely nem csupán színházi produkciókkal, de tematikus játszóházakkal és kiállításokkal is várja a közönséget. A Vojtina Bábszínház ma is azon az úton jár, amelyen 1975-ben, még együttesként elindult. Évadjaik műsortervét továbbra is a népmesékre és a magyar klasszikusok alkotásaira építik, de válogatnak a nagy meseírók írásaiból is. Nagy sikerű gyermekelőadásaik mellett időről időre felnőtteknek szóló darabokat is műsorra tűznek. Az évkörre íródott játszóházi programjuk is ezt a szellemi utat járja be, a népmesék, népköltészeti alkotások testközeli megéltetésével, az együttjátszás öröméből fakadó ünnepteremtéssel.
Más színházi és közösségi motivációk hozták létre az immár harmadik évtizede működő Alföld Színpadot, a debreceni színházi élet egyik meghatározó alkotóműhelyét. A csoportot 1971-ben Thuróczy György alapította, nagy színházi tapasztalattal a háta mögött, és hosszú ideig ő volt a színpad vezetője. Utóda Porcsin László volt, 2005-től pedig Sóvágó Csaba vette át a vezetést. Az elmúlt harminc évben bemutatott előadásaik nagyon sokszínű és sokirányú profilra utalnak. A folklorisztikus műsoroktól az abszurd drámákig, az ókori klasszikusoktól a mai művekig, az írott mű előadásától a szerkesztett játék színpadi megformálásáig, és még tovább lehetne csoportosítani változatos képet mutató produkcióikat. A társulat tagjai szoros közösséget alkotnak, ahol az együttlét legalább olyan fontos, mint a szakmai fejlődésük.
Név | Település | Cím | Elérhetőség |
|---|---|---|---|
| Csokonai Színház | Debrecen | Kossuth u.10. | Tel.: 52/417-811 |
| Vojtina Bábszínház | Debrecen | Kálvin tér 13. | Tel.: 52/418-160 |
