Kedves Vendégeink!
Egy Magyarországon még szinte egyedülálló, de Európa szerte már elterjedt különleges sétára invitáljuk Önt! A megszokottól eltérően most nem feltétlen Debrecen nevezetességeiről, sorsdöntő történelmi események helyszínéről, vagy a város híres szülötteinek életéről, cselekedeteiről szeretnénk mesélni Önnek.
Azt szeretnénk megmutatni a Debrecenbe látogatóknak, hogy milyen a város és a városlakó ember környezete. Hogyan él együtt az ember, a város – a maga modern vívmányaival – a természettel? Milyen hatással vannak egymásra, hogyan alakítják egymást?
A városökológiai sétaút egy csipet történelem, egy darab földrajz, egy kis ökológia; mindez az egyre aktuálisabb környezetvédelemi gondok, problémák szemszögéből. Olyan ismeretek tárháza, amelyek befolyásolhatják mindennapjainkat, s olyan összefüggésekre hívják fel a figyelmünket, amelyek hatására közelebb juthatunk a Marcus Aurelius által megfogalmazott életstílushoz; „Összhangban lenni a Mindenség természetével”.
Mivel foglalkozik a városökológia?
Az ember környezet átalakító hatása nyilvánvalóan az állandóan lakott, beépített területeken a legerősebb. Magyarország lakosságának 65%-a városokban él, ahol az egykori természetes adottságokhoz képest jelentős mértékben megváltozott domborzat, éghajlat, vízkörforgás, talaj és élővilág jellemző. A városökológia azt vizsgálja, hogy a tájalkotó tényezők milyen átalakuláson mennek át, milyen új környezeti elemek jelennek meg – pl. zaj- és fényszennyezés – és ezek a változások milyen hatással vannak a városlakók életére?
Mi a Debreceni városökológiai sétaút program?
A Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének oktatói, a MERIDIÁN Alapítvány segítségével 2007-ben elkészítették az ország első ún. tematikus városökológiai sétaútját. A tudományos-ismeretterjesztő célzatú útvonal, 10 megállóhelyén sorra vesszük a legfontosabb városökológiai témákat, a városklímától a növényzetig és a turizmus környezetterhelő hatásáig. A sétaútnak két szakasza van, 8 megállóhelyet a belvárosban találunk, amihez két további csatlakozik a híres Nagyerdő területén.
A Debreceni Városökológiai Sétaút tartalmának megismerésétől fontos szemléletalakító hatást várunk, elsősorban a fiatalok környezettudatos gondolkodásmódjának kialakításában, de ennek a különleges élőhelynek a bemutatása felkeltheti az érdeklődését azoknak is, akiket a természeti környezet titkai eddig kevésbé kötöttek le.
A program jelképéül az ún. ökológiai lábnyomot választottuk!
Mi az az ökológiai lábnyom?
Közismert, hogy Földünk természeti erőforrásai – nyersanyagok, víz, termékeny talajok stb. – korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Ezzel szemben az emberiség növekvő létszáma, egyre növekvő anyag-és energiaszükséglete, a magasabb életszínvonal biztosítása – pl. rekreációs terek iránti igény – egyre nagyobb terület felhasználását követeli. Az ún. ökológiai lábnyom tudományos pontossággal kiszámított adatok segítségével azt szemlélteti, hogy egy ország, kontinens, vagy a Föld egészére nézve milyen arány adódik az adott terület ökológiai teljesítőképessége, ill. az ott lakók szükségleteinek kielégítésére igényelt terület között. Magyarország természeti adottságai szerint a kisebb, zöld lábnyomnyi adottsággal rendelkezünk, életszínvonalunk biztosításához viszont – a felhasznált energia megtermelésétől a déligyümölcs fogyasztásig és a hulladékok elhelyezéséig - már a piros lábnyomnyi terület szükséges. Természeti adottságainkon tehát már ennyivel túlnyújtóztunk!
Ízelítő a városökológiai sétaút során felvetődő témákból:
1. Kossuth tér;
Miért itt épült fel a város?
A városok általában különböző tájtípusok találkozási pontján alakulnak ki, hogy az eltérő talajon megtermelt javakat az emberek adni, venni tudják egymást közt. De mi a helyzet Debrecennel? Itt minden pusztaság……
Tudta Ön, hogy a mai belváros helyén valamikor ligetes erdő és homokdombok voltak?
Miért szélesednek ki tölcsérszerűen a Piac utcáról kivezető utak?
2. Pásti utca;
Védtelen tájban élő, zárkózott cívisek
A Hortobágy, ahol Debrecen városa a vagyonát rejtegette, arról híres, hogy végtelen a látóhatár. Hogy lehet itt vagyonokat elrejteni?
Kőfalak nélkül hogyan védték a debreceniek a városukat?
Lokálpatrióták vagy hazafiak a Debreceniek?
3. Déri tér;
Városi félsivatag? Városklíma
Vajon a belvárosban vagy a város külső szélein élők szenvednek jobban a nyári kánikulában?
Miért poros a város levegője? Befolyásolja ez a lehulló csapadék mennyiségét?
Merő véletlen, hogy a Református Kistemplom tornyát többször is lesodorta a szél vagy van erre tudományos magyarázat?
4. Emlékkert;
Társbérletben a városi növényekkel és állatokkal
Milyen botanikai ritkaságokkal rendelkezik Debrecen városa?
Ki az az író, aki a botanika világában is kalandozott?
A Líciumfa igazi ritkaság, ami a mai napig él és virul a zajos belvárosban. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik az a növény, ami jól tűri a várost?
5. Aranybika szálloda;
Mi van a járda alatt?
Min jártak őseink a belvárosban 200 évvel ezelőtt? És milyen mélyen?
Mit tudhatunk meg Debrecen történetéről a mai díszkövek alatt lévő 2 méternyi földrétegből?
6. Simonffy utca sarok;
Élhető nagyvárosok
Hogyan lehet élhető városközpontot kialakítani?
Hogyan, milyen közlekedési eszközök bevetésével csökkenthető a környezetünk szennyezése, terhelése?
7. Kossuth utca sarok;
Zaj- és fény, két tipikus városi jelenség
Tesznek valamit a debreceniek azért, hogy tisztább legyen a város levegője, kisebb a zaj, tisztább az égbolt… ? Mit tehetnénk még?
8. Piac utca, Tourinform Iroda;
Környezetterhelő idegenforgalom?
Milyen hatással van az idegenforgalom a környezetre, a természetre? És vajon milyen hatással van a természet az idegenforgalomra?
Hallott Ön a Zöld Szálloda mozgalomról?
9. Nagyerdei Gyógyfürdő;
Ismét az értékes vízről…
Hogyan változott meg az elmúlt évtizedekben a város klímája, a csapadék mennyisége a hőmérséklet?
Milyen mértékben csökkent a talajvíz szintje Debrecen területén? Van – e olyan program, ami ennek a problémának a megoldására törekszik?
Hogyan hat a gyógyvíz közvetve vagy közvetlenül a környezetre?
10. Az Egyetemi Botanikus kert;
Városi zöldfelület gazdálkodás
A város büszkesége és egyben tüdeje a Nagyerdő, mely nemcsak a városlakók közérzetére, de a Klinikákon gyógyuló betegek felépülésére is pozitív hatással van. Miért?
Vajon befolyásolja ez az erdő a város időjárását? S ha igen, hogyan?
Kiknek ajánljuk a programot?
Azoknak, akik ezekre a kérdésekre választ szeretnének kapni valamint:
Mit tartalmaz a program?
Jelentkezés
Csoportok és egyéni érdeklődők jelentkezését kizárólag a debreceni Tourinform irodában várjuk. Idegen nyelvű vezetést német és angol nyelven vállalunk.
Tourinform Debrecen
Piac u. 20. (régi Városháza)
Tel.: 52/412-250
Fax: 52/535-323
E-mail: debrecen@tourinform.hu
Díjak:
