Keresés az oldalon

• Hírek
• Kirándulások
• Szállások
• Pocket guide
• Kedvezmény Kártya
• Családoknak
• Csoportoknak
• Egyéni utazóknak
• Jegyajánlatok
• Letöltés

A Piac utca páratlan oldalán, a Református Kistemplom, a „Csonka” templom körül fekszik a Révész tér, mely a múlt század nagyhírű református egyháztörténészéről, Révész Imréről kapta nevét.

A 18. századig egyszerű faalkalmatosság szolgált itt istentiszteleti helyként, amelyet eleinte csak „szín”-nek neveztek, majd „kistemplom” lett, hiszen a nagytemplom az András templom (mai Református Nagytemplom) volt. A Rákóczi-szabadságharc idején megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, istállónak használták. A fatemplom sorsát az 1719-es tűzvész pecsételte meg. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot egy debreceni polgár, Báthory Szabó András adományából kezdték építeni. 1726-ban felkerült a rézgomb a tetejére. A tűz azonban ezt az épületet sem kímélte. 1727-ben súlyos károkat szenvedett, s csak négy év múltán állították ismét helyre. 1790-ben készült különleges, copf-stílusú szószéke, orgonáját a múlt század közepén építette Kiszely István. A tornyot eredetileg hagymaszerű toronysisak zárta. 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási vihar. Megjavították, ám később a szél egészében ledöntötte a toronytetőt. Az építészek belenyugodva Isten akaratába kupola nélküli, bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak. Azóta „Csonka” templomnak is hívják.

1860-ban a Csonkatemplom falai közt nyílt meg az a nagygyűlés, amely a protestáns egyházak önkormányzatát tiltó császári-királyi rendelet ellen tiltakozott. Ez volt az első eset a szabadságharc óta, hogy az uralkodó visszakozni volt kénytelen. A hagyomány szerint a császári megbízott kiállt a közgyűlés elé, s bejelentette: „A gyűlést a király nevében betiltom!” Erre Balogh Péter, a város ősz püspöke nagy lelki nyugalommal hozzátette: „Én pedig az Isten nevében megnyitom.”