Keresés az oldalon

• Hírek
• Kirándulások
• Szállások
• Pocket guide
• Kedvezmény Kártya
• Családoknak
• Csoportoknak
• Egyéni utazóknak
• Jegyajánlatok
• Letöltés

Az 1731-ben, népies stílusban épült csárda ma is vendéglőként működik. A legenda szerint a XIX. században az ivó falán függött egy férfialakot ábrázoló festmény, amely mögött egy fülkében a betyárok elrejtőzhettek a pandúrok elől.

A képen lévő férfi szemén lyukat vágtak, azon keresztül láthatta a rejtőzködő, hogy mikor jöhet elő – innen a Látókép elnevezés. A csárda másik nevezetessége, hogy állítólag a küszöb tengerszint feletti magassága megegyezik a debreceni Nagytemplom toronygombjának magasságával. Ez azonban sajnos nem igaz. A csárda 129,1 magasan van, a Nagytemplom mögötti Református Kollégium falában elhelyezett magassági pont pedig 119,6 métert jelez. Ha a Látóképi Csárda küszöbmagasságát a 61 méteres templomtorony gombjához igazították volna, azt még a legügyesebb betyár, a legjobb lovával se igen tudta volna átugratni, nemhogy átlépni. A Hortobágyon átvezető 33-as főút mentén Tiszafüred és Debrecen között ma is működő csárdákat találunk: az egyeki elágazásnál, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóházának a közelében a Patkós, ezt követi a Kaparó, majd a Kilenclyukú híd mellett a Hortobágyi Nagycsárda, a Keleti-főcsatorna partján a Kadarcsi, végül pedig, már a megyeszékhely határában, ahol a 33-as főútból elágazik a Debrecent Balmazújvároson át Tiszacsegével összekötő út, a Látóképi.